Deprecated: Function ereg_replace() is deprecated in /var/www/clients/client90/web3083/web/lap_alap.php on line 17
- nagybolygok - sokoldal.hu



Főoldal
Merkúr
Vénusz
Föld
Mars
Jupiter
Szaturnusz
Uránusz
Neptunusz
Plútó
Linkek







nagybolygok

 
A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók.

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve. Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

Fizikai tulajdonságai

Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapódik szénsavhó formájában. A víz csak 0 és +2 °C között folyékony halmazállapotú. 0 °C feletti hőmérséklet csak ritkán fordul elő, télen az 50. szélességi foktól délre jelentős területeken csökken a hőmérséklet a szén-dioxid fagyáspontja alá. Az ekkor kicsapódó szénsavhó ugyanakkor nyáron elolvad. Igen fontos éghajlati jellemző a nagy napi hőingás.

A talajminták vizsgálata alapján a Mars talaja nagy valószínűséggel alkalmas az életre, növények termesztésére: Antarktisz szárazabb völgyeiben található talajhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Lúgos kémhatású (az adott elemzés 8-9 közötti pH értékeket mutatott ki), kimutatható magnézium, nátrium és kálium, az élethez szükséges tápanyagokat, és vegyületeket is találtak.

Topográfiája

A Mars felszíne két jelentősen különböző részre tagolódik. Az északi sík vidéken lávafolyások találhatóak, míg a déli részen felföldek ősi becsapódások nyomaival. Földi távcsövekkel nézve a Mars szintén két részre tagolható, amelyek albedója (fényvisszaverő képessége) különböző.

A világosabb területeken vörös vasoxidban gazdag por és homok található. Ezeket régebben marsi földrészeknek hitték, emiatt vannak az ehhez hasonló elnevezések: Arabia Terra (Arab föld), vagy Amazonis Planitia (Amazon-medence). A sötét részeket tengereknek gondolták, ezért kaptak ilyen neveket: Mare Erytherium, Mare Sirenum és Aurorae Sinus (mare = tenger, sinus = öböl). A legnagyobb sötét rész, amely a Marson látható a Syrtis Major.

A Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely fagyott vizet és szén-dioxid-ot tartalmaz. Az Olympus Mons, a már nem működő pajzsvulkán, a 27 km-es magasságával a Naprendszer legmagasabb hegye. (A Földön a háromszor akkora gravitáció miatt nem lehet ekkora hegy.) Az Olympus Mons a Tharsis-régióban található, amelyen még több nagy kialudt vulkán is van. A Marson van a naprendszer legnagyobb kanyonrendszere, a Valles Marineris is, mely 4000 km hosszú és 7 km mély.

A Marsot rengeteg becsapódási kráter tarkítja. A legnagyobbak ezek közül a Hellas-medence, amelyet világos vörös homok borít.

Egyéb megjegyzések:

Nullszint: Mivel a Marson nincs óceán és így „tengerszint” sem, így nullszintnek az „átlagos gravitációs felszín”-t választották.

Nullmeridián: A Mars egyenlítőjét a forgása meghatározza, de a nullmeridiánt, a nullás hosszúsági kört nem. A Marson a Sinus Meridianiban jelöltek ki egy krátert, amely a nullmeridiánt kijelöli.

A Mars holdjai

A Marsnak két holdja van: a Phobos és a Deimos. Mindkettő kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazt az oldalukat mutatják a Mars felé. Mivel a Phobos gyorsabban kering a Mars körül, mint ahogy a bolygó maga kering, az árapályerők lassan de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobos majd a Mars felszínébe fog csapódni. Mivel a Deimos elég távol van, ezért a pályája egyre növekszik. Kis méretük és erősen elnyúlt pályájuk alapján valószínűleg két befogott aszteroidáról van szó. Mindkét holdat Asaph Hall fedezte fel 1877-ben és az ókori görög mitológia két figurájáról, Arész hadisten két fiáról nevezték el. Jelentésük „rémület” és „rettegés”, ami összefügg a bolygó nevének jelentésével is.

A Mars felfedezése

Tucatnyi szovjet és amerikai, európai és japán űrszonda (keringőegység, leszállóegység, és marsjáró autó), indult már a Marshoz, hogy tanulmányozza a felszínét, éghajlatát és földrajzát. Durván ezek kétharmada elromlott, mielőtt teljesíthette vagy elkezdhette volna a feladatát.

A legsikeresebb programok a Mariner és a Viking-program, a Mars Global Surveyor, a Mars Pathfinder és a Mars Odyssey. A Global Surveyor képeket készített vízmosásokról és törmelékfolyamokról, amelyek azt sugallják, hogy lehetnek jelenleg is víztározószerű folyékony víz források a bolygó felszínén, vagy annak közelében. A Mars Odyssey megállapította, hogy nagy mennyiségű vízjég lerakódás található az északi félteke 60°-os szélességén a marstalaj felső három méterében.

Az utóbbi években sikertelen volt az amerikai Mars Climate Orbiter, Mars Polar Lander, Mars Observer, a japán Nozomi és az angol Beagle-2 küldetés.

2003-ban az ESA elindította a Mars Express űrszondát, amely a Mars Express Orbiterből és a Beagle 2 leszállóegységből állt. A Mars Express Orbiter a bolygó déli pólusán vízjég és szén-dioxid jég jelenlétét erősítette meg. Ezelőtt a NASA mutatta ki jelenlétüket az északi pólusnál. A Beagle 2-vel való kapcsolatfelvételi kísérletek mindezidáig meghiúsultak.

Ugyanebben az évben a NASA útjára indította a két marskutató járművet: a Spiritet (MER-A) és az Opportunityt (MER-B). Az űrjárművek három hét eltéréssel sikeresen leszálltak, elindultak és részletes panorámaképet küldtek vissza. 2008-ban a Phoenix űrszonda szállt le sikeresen, a Mars Science Laboratory és az orosz Fobosz-Grunt és az amerikai Mars Telecommunications Orbiter indítását 2009-re, az európai ExoMarsét 2013-ra tervezik.

Magyar vonatkozások

Kármán Tódorról krátert neveztek el a Marson. Koordinátái: déli szélesség: 46,5°, keleti hosszúság: 59°. Ezen kívül még négy magyar vonatkozású kráternév található a Marson.

Vegyes

A Föld nagyjából 26 havonta van Marsközelben, mintegy 80 millió kilométeres távolságra, azonban ez az elliptikus keringési pályák miatt változik. Ennyi időnként van lehetőség a Mars felé űrhajót indítani a minimális üzemanyag-felhasználású Hohmann-pályán. Az űrhajó megérkezésekor a Mars éppen Földtávolban lesz.

2003. augusztus 27-én 9:51-kor (UTC) volt a legközelebb a Mars a Földhöz 60 000 év óta: körülbelül 55 758 000 kilométerre.

1996. augusztus 6-án jelentette be a NASA, hogy az ALH 84001 marsi meteorit szerves anyagot tartalmaz olyan alakban, amely földi baktériumokhoz hasonlít, csak azoknál kisebb. Jelenleg is vitatják, hogy ezek valóban élő szervezetek voltak-e.

2008. január 22-én egy marsjáró robot olyan sziklaképződmény képét küldte a földre, amely egy jetihez vagy majomszerű lényhez hasonlít. A bulvársajtónak köszönhetően ez megmozgatta a sci-fi rajongók fantáziáját.

A vékony légkör miatt a felszínt erős kozmikus sugárzás és ismeretlen erősségű ultraibolya sugárzás éri. Ennek csökkentését, valamint a hőmérséklet emelését egyes javaslatok szerint üvegházhatású gázokkal (metánnal és kéjgázzal), baktériumokkal, algákkal és zuzmókkal, majd speciális fenyőkkel gondolják elérni.






www.nagybolygok.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!